Anethum graveolens
A szárított kaporlevélnek kellemes aromája van: illata enyhén édes, mézre és virágokra, de édesköményre és ánizsmagra is emlékeztet. Friss zöldfűszer íze van, virágos utóhatással, amiben felfedezhetők a citromhéj és a mentol ízelemei is.
A kapor szárított hajtásai ugyanolyan aromásak, mint a frissek, de a szárítás valamelyest módosítja az ízhatást. Mint minden aromás zöldfűszer, a kapor is tartalmaz erős aromájú illóolajat, ásványi anyagokat és másodlagos zöldfűszer-hatóanyagokat.
– A szárított kapor meleg és hideg ételekhez egyaránt ideális.
– Főzés közben ügyeljünk rá, hogy ne tegyük ki magas hőmérsékletnek! A főzési idő utolsó 5 percében ajánlatos az ételhez adni, hogy kifejtse enyhe aromájú hatását.
– Enyhe, harmonikus aromája miatt bátran alkalmazhatjuk teáskanálnyi vagy akár evőkanálnyi mennyiségekben is.
A kapor egy családba tartozik az ánizzsal, édesköménnyel és a köménnyel. Ezek a növények mindannyian a zellerfélék (Apiaceae vagy Umbelliferae) családjába tartoznak. A kapor a Földközi-tenger keleti térségéből származik. Már az ókori Egyiptomban is használták illatos és gyógyhatású növényként, a közel- és távol-keleti konyhában pedig ma is kedvelt fűszernövény. A rómaiak hozták el Közép-Európába az Alpokon átívelő diadalmas hódításuk során.
A következőkkel használható:
a kapor tökéletesen illik az ehető virágkeverékhez, korianderhez, curryhez, édesköményhez, sópehelyhez, lestyánhoz, mentához, olívabogyóhoz, sáfrányhoz, paradicsomhoz, fahéjhoz és citromhéjhoz.